Elballagtunk... |
~Betti~ |
2006.06.23. 11:20 |
Kész.Vége.Ennyi volt. Elballagtunk. Minden rendben zajlott,
senki sem tévesztette el a lépést, a versmondók nem felejtették el a
szöveget...Bár jópáran rosszul lettek a nagy hőség miatt, egy lány el is ájult,
szerencsére nagyobb baja senkinek sem esett.
Kitűnőek lettek: Floszmann Andrea, Lacza Barbara, Szabó
Bettina, Sípos Roland
Jeles tanulók:Gazsó Adrienn, Kocsis András, Pelsőczi
Kata, Tóth Bence
Sporteredményeikért oklevelet kaptak: Gazsó Adrienn, Gráf
Niki,Kollár Katinka, Molnár Zsanett, Nagy Andrea
Zenei eredményeiért kapott: Pelsőczi Kata
Ha bárkit kifelejtettem, az szóljon az évzárón, vagy küldjön
mailt! Hirtelen ennyi jutott eszembe. |
Tablókép! |
~Betti~ |
2006.06.16. 19:46 |
|
20 kicsi indián (azaz szerenád a plébánián) |
Betti |
2006.06.16. 01:45 |
Ma volt (vagyis tegnap, ugyanis most hajnali két óra van) megtartva
a szerenádunk. Este kilenckor kezdődött és egészen mostanáig tartott. Gondoltam
gyorsan megírom ezt a kis beszámolót, mert még friss az élmény! (-: Először is
Lotti néniékhez mentünk, ahol egy kis éneklés után végre-valahára bemehettünk,
(azok a ****** szúnyogok!!!) hogy aztán sok finomságot együnk, és mindenki
kapott egy-egy emlék-követ. Aztán pedig mit sem sejtve indultunk el Annamária
nénihez a parókiára...Ha kívülről látnád az épületet, otthonos kis lakásnak
képzelnéd el a belsejét. Én, és még sokan mások, most jártunk itt először. Már
szinte telljesen besötétedett...csak a telihold fénye világította meg az
épültet. Miután két kis éneket elénekeltünk, bementtünk. Itt még semmit sem
sejtettünk. Talán jobb lett volna visszafordulni...de nem tettük. Nagy hiba
volt. A parókia belülről leginkább egy labirintusra hasonlít, mindenfelé szobák,
szekrények, és zárt ajtók. Itt is kaptunk finomságokat, de a figyelmünket
telljesen más kötötte le. Az a helység, amiben voltunk...a nagy fehér ajtó (ki
tudja mi van mögötte?!), a szobrok, keresztek...félelmetes. Miután mindenki jól
lakott, felfedezőútra indultunk. Páran elindultunk egy szűk kis folyóson, ami
egy nagy szobába vezetett minket. Telljesen sötét volt, ezért felkapcsoltuk a
villanyt. A helység telljesen üres volt, a falak mentén székek álltak, az
ajtóval szemben pedig egy hatalmas (tényleg nagyon nagy!) oltár állt. Rajta
szentek képei, szobrok...és az az illat! Nem is tudom minek nevezzem...talán
Templom illatnak. Telljes volt az összhatás. Megfordultunk és úgy sprinteltünk
ki az udvarra, mint még soha. Ahogy ott az udvaron, utólag végiggondoltuk,
inkább viccesnek tűnt ez az egész hely. De mégis volt benne
valami...valami...amit nem lehet megfogalmazni. Leültünk egy kis padra. Még
viccelődtünk is, hogy Annamária néni a Sikoly, és, hogy az ajtó mögött hullák
vannak, és az oltár valójában egy áldozati oltár, ott gyilkol le mindenkit.
Ebben a pillanatban, hatalmas csörömpölés törte meg az éjszaka csendjét! Egy
összetört üveg zaja! Mindenki megilyedt, de úgy igazából! Hirtelen nem tudtuk,ki
vagy mi lehet a zaj forrása! Gyorsan benéztünk, láttuk, hogy az egyik nagy ajtó
üvege tört ki. És Rolandnak vérzett a szája és a nyaka. Mi történt?! Kiderült,
hogy Attila nekilökte-persze csak poénból- az ajtónak, és-persze csak
poénból-nem fogta meg, amikor látta, hogy elveszette az egyensúját. Mindenki
nagyon megijedt, nem-e lett komoly baja neki. Annamária néni elkísérte az
ügyeletre, mi addig, elindultunk következő állomáshelyünkre, a templom udvarába,
ahol már várt minket Erzsi néni és az Igazgató Úr. Itt is énekeltünk, és itt is
sok sütit ettünk. Aztán egy kis csoportban kimentünk az udvarra, ahol Attila
majdnem meggyilkolt engem és az Andit, de szerencsére megúsztuk ezegyszer. Ismét
tovább indultunk ezúttal Józsi bácsihoz. Egy kis fehér kutyus egész úton kisért
minket, én Belzebúbnak neveztem el. Egyszer majdnem leharapta tőből a karom,
amikor a hasát akartam megsimogatni! De tényleg! (: Ekkor már éjfél volt. Páran
a hintaágyban üldögéltek, én Belzebúbot simogattam...negyed egy, fél
egy...indulunk. Elindultunk vissza az iskolához. Nem mindenki jött vissza
velünk, páran útközben leváltak. A végén már csak négyen maradtunk. Adri, én,
Andi és János bácsi. Aztán Adri is hazament. Én pedig hazacsörögtem, hogy
jöjjenek értem. Apa jött értem, és hazavittük az Andit is. Egész úton röhögtünk.
Telihold volt! De akkora, hogy akkorát még nem láttál, az biztos! Hangosan
gondolkoztunk a hátsó ülésen, vajon most mit csinálhat Annamária néni? Ezt
valószínűleg már sosem fogjuk megtudni...
|
Új képek Adriról! |
~Betti~ |
2006.06.01. 18:08 |
|
Szintfelmérők |
~Betti~ |
2006.05.31. 12:42 |
Ma a negyedik, hatodik és a nyolcadik osztályban szintfelmérőket irattak velünk
egy országos statisztikához. 4x45 percben kellett kitöltenünk 2 matek és 2
szövegértési feladatgyűjteményt. Szerencsére név nélkül kellett beadni és
osztályozni sem fogják... Úgyhogy ma csak
négy óránk volt megtartva, utána hazamehettünk. |
Kozák tanár úr és a 3 biszigli esete...(-: |
~Betti~ |
2006.05.23. 14:48 |
Kozák tanár úr, ma késve érkezett meg az iskolába...mindénki nagyon aggódott:most vajon mi lesz fizikaórával??!! És mi lett a tanár úrral??? Késöbb kiderült, a tanár úrnak semmi baja, ugyanis ha késve is, de megérkezett. Mint megtudtuk, a tanár úr biciklije út közben lerobbant (Dabasról jár át tanítani Bugyira biciklivel!!!), kidurrant a kereke. Vissza kellett tolnia egészen Dabasig, hogy aztán kölcsönkérjen valakitől egy ép gumijú kerékpárt, azzal jusson el az iskolába. Terve sikerült is volna, ha a kölcsönkért biciklinek nem hiányzott volna az egyik küllője, és nem tört volna össze a tanár úr alatt. Így tehát, újra vissza kellett fordulnia kedvenc fizika tanárunknak, hogy újabb bisziglit beszerezve, újra útnak induljon célja felé. Ezúttal sikerült, és épen beérkezett iskolánkba. Késöbb kifaggattuk, az ő elbeszélései alapján tudtam megírni ezt a kis történetet!
|
Új képek rólam |
~Betti~ |
2006.05.22. 18:03 |
![](//gportal.hu/portal/beleznay8/image/gallery/tn_1148313563.jpg)
Katt arra, amelyiket nagyobb méretben szeretnéd látni! |
|